Ma van az emberi jogok világnapja

Az emberi jogok világnapját minden év december 10-én ünneplik, mely egyben megemlékezés az ENSZ emberi jogok egyetemes nyilatkozatára. A nyilatkozat 30 olyan elidegeníthetetlen és sérthetetlen emberi jogot foglal magába, melyet minden aláírt országnak saját törvénykezése során tiszteletben kell tartania, azoknak más törvények, törvénymódosítások és jogszabályok nem mondhatnak ellent.

A világnap több szervezet számára ad lehetőséget, hogy olyan kulturális eseményeket, politikai megmozdulásokat, konferenciákat és workshopokat rendezzenek, melyek ezen jogokra, a jogok esetleges csorbulására hívják fel az egyes országokban a figyelmet. Ugyancsak ezen a napon osztja ki az ENSZ az emberi jogi díjat annak, aki a legtöbbet tett az emberi jogok védelméért.

Az Európai Unió Tanácsának oldalán kitett tavalyi nyilatkozat világosan lefekteti a jogfosztottsággal szembeni fellépés kereteit, a jogsértések és visszaélések egyre súlyosabb problémáit, és az ezekre való hatékony reagálás igényét. Meglátásuk szerint a világban egyre több olyan aggasztó és súlyos esemény történik, mely agresszív, és sérti az emberi jogokat.

„Az emberi jogok világnapján kötelezettséget vállalunk arra, hogy megsokszorozzuk erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy kiálljunk és felszólaljunk az elnyomott és fenyegetésben élő emberek mellett, bárhol is éljenek a világon.” – írják az oldalon.

Az emberi jogok világnapja a hazai civil szervezetek és csoportok számára hatványozott relevanciával bír. A magyar kormány az elmúlt években számos olyan törvénymódosítással élt, melyek nem csupán az LMBTQ+ emberek, de számos civil személy, az oktatásban, az egészségügyben dolgozók, a vállalkozók alapvető jogait sértette, és semmi más szerepe nem volt, mint a hatalom, a hatalmi önkény megszilárdítása és a dolgozó magyarok kizsákmányolása, megfélemlítése. A legújabb, „szuverenitásvédelmi törvényként” megjelent csomag a civil szervezetek és csoportok munkáját kívánja megfigyelni, és a gyanús, a kormány és a politika működésére veszélyt jelentő szervezeteket büntetni, valamint megakadályozni, hogy a szervezetek pályázatok segítségével végezhessék munkájukat. A törvénnyel pont az a legnagyobb és legalapvetőbb probléma, hogy a közügyek iránt érzékeny, azokba demokratikus módon beleszólni kívánó civileket igyekszik távol tartani, ami valójában pont egy demokratikusan működő társadalom alapfeltétele kellene, hogy legyen. A tiltakozó szervezetek emellett felhívják a figyelmet a törvénycsomag homályosságára, ami egyúttal – láttunk már ilyet – lehetőséget biztosít mind a két félnek arra, hogy a szöveget a helyzethez mérten értelmezzék.

„Az az ország, ahol az emberek nem képviselhetik a saját érdekeiket, nem demokrácia. Ahol a civil szervezetek nem működhetnek szabadon, ott nem érvényesülnek legalapvetőbb jogaink. Ahol az állampolgárokat külföldi érdekek kiszolgálásával vádolják meg, ha elmondják a közügyekről a véleményüket, ott nincs szabadság.” – írja az AHang a petíció szövegében.

A mai nap talán a legtökéletesebb nap, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a magyar kormány már a sokadik eszközzel veszi semmibe a magyarok jogait, a civil szervezetek munkáját, a magyar emberek érdekeit. Mi, a Magyar LMBT Szövetség, tagszervezeteink és partnereink mélységesen elítéljük ezt, és a törvénycsomag ellenére is tovább küzdünk egy demokratikusabb és szabadabb, az emberi jogokat tiszteletben tartó Magyarországért!

Arra kérünk, ha még nem tetted meg, írd alá te is a petíciót, tégy egy lépést az emberi jogok felé.

https://szabad.ahang.hu/petitions/a-demokracia-nem-veszelyezteti-magyarorszag-szuverenitasat