Tizedik alkalommal ülésezett az LMBT munkacsoport
[wysiwyg_field wf_deltas="0" wf_field="field_image" wf_formatter="custom_formatters_colorbox_inline" wf_settings-igazitas="bal" wf_entity_id="1339" wf_entity_type="node" wf_cache="1499426162"]
2013-as létrehozása óta tizedik alkalommal ülésezett 2017. június 30-án a Kormány által létrehozott Emberi Jogi Kerekasztal LMBT Emberek Jogaiért Felelős Tematikus Munkacsoportja. A napirenden a UPR ajánlások, a gyermeket nevelő párok helyzete és a Budapest Pride voltak.
A Kormány 2012 februárjában hozta létre az emberi jogok területén feladatkörrel rendelkező minisztériumok képviselőiből az Emberi Jogi Munkacsoportot, illetve az emellett civil tanácsadó testületként működő Emberi Jogi Kerekasztalt. A Kerekasztal tagjai tematikus munkacsoportokba szerveződve vitatják meg, illetve tesznek javaslatot a kormányzat számára az emberi jogi helyzet javítása érdekében. Szövetségünk három munkacsoport munkájába is bekapcsolódott, részt veszünk a LMBT emberek, a nők és a gyermekek jogaival foglalkozó munkacsoportban.
A 2017. június 30-i ülésen három téma került napirendre: 2016 folyamán zajlott Magyarország második Egyetemes Időszakos Felülvizsgálata az ENSZ-ben, amelynek keretében számos, az LMBT emberek szempontjából is releváns ajánlást kapott a magyar Kormány. Szövetségünk részletes javaslatcsomagot készített a Kormány által elfogadott ajánlások végrehajtása érdekében szükséges lépésekről. Az ülésen a Kormány vállalta, hogy az illetékes állami szervek valamennyi ajánlási pontot írásban véleményezik.
A második napirendi pont tagszervezetünk, a Háttér Társaság gyermekvállalással kapcsolatos kutatásának ismertetése volt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a kutatást érdekesnek tartotta, ugyanakkor kifogásolta, hogy az nem reprezentatív. Az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának (AJBH) munkatársa a jelentést kifejezetten hasznosnak ítélte, amely segíti a Hivatal jelenleg futó vizsgálatát az azonos nemű párok örökbefogadási lehetőségei kapcsán.
A harmadik napirendi pont a Budapest Pride volt, különösen annak biztosítása és kormányzati kommunikációja. A Budapest Pride képviselő elmondta: kordon nélküli felvonulást szeretnének, és jó lenne, ha a Kormány pozitív kommunikációval segítené az eseményt. A biztosítás kapcsán a BRFK képviselője jelezte, hogy a kordonozás szükségességét csak az utolsó pillanatban fogják tudni eldönteni, amikorra információval rendelkeznek az esetleges ellentüntetésekről. Az AJBH munkatárs jelezte, hogy az ombudsman már 2009-es jelentésében is kitért a teljes kordonozás véleménnyilvánítási szabadságot korlátozó vetületére. Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a kormányzati kommunikáció kapcsán kifejtette: álláspontjuk szerint a Pride-ot támogató közlemény kiadása indulatokat gerjesztene, amely nem szolgálja felvonulók biztonságát. A Háttér Társaság képviselője felhívta a figyelmet, hogy a rendőrségnek fontos lenne kommunikálni, hogy a Pride résztvevők elleni erőszakos támadások bűncselekmények, amely ellen a rendőrség fel fog lépni.
Az egyebek napirendi pont keretében a Belügyminisztérium képviselője jelezte, hogy a Háttér Társaság Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztikai (ENyÜBS) rendszerben szereplő családjogi kategóriák kapcsán tett javaslatát megvizsgálták, és azt a 2018-ban induló új ENyÜBS rendszerben érvényre is juttatják.